Török András
Az Eötvös József Gimnáziumban, majd a budapesti bölcsészkaron, angol-történelem-újgörög szakon folytatott tanulmányokat követően voltam nyelvtanár, színházi tipográfus, szabadúszó fordító, a demokratikus ellenzék közkatonája, népszerű irodalomtörténeti munkák szerzője. A rendszerváltás közben és után a 2000 című havi lapot szerkesztettem barátaimmal. Aztán a kulturális minisztériumban, a Nemzeti Kulturális Alapnál voltam magas beosztásban, majd a Mai Manó Ház alapító igazgatója lettem. 2004 óta egy Summa Artium nevű non-profit szervezetet vezetek, amely a kultúra és az üzleti élet közötti hídverést tűzte ki célul.
Noha egész életemben szenvedélyesen érdeklődtem Budapest iránt, 1986 mégis fordulópontot jelentett. Bécsi nászútamon különleges útikönyveket vásároltam, amelyekből az igazi várost lehetett megismerni, nem csak a kulisszákat. 1989-ben jelent meg először Budapest: A Critical Guide című könyvem (németül, franciául, olaszul is, magyarul: Budapest Könyv.)
Mindig is vonzódtam a helytörténészekhez, hivatásos és amatőr Budapest-rajongókhoz. Már sok éve tervezgettem, hogy alapítok egy asztaltársaságot, akikkel havonta összejövünk. Még ma is csak tervezgetném, ha Saly Noémi, akinek megemlítettem a dolgot, nem mondja azt, hogy jó, akkor a jövő hónapban, a Centrálban. Először 2002 májusában találkoztunk. Némi vándorlás után a Spinoza Házban kötöttünk ki. Nagyon szeretek összejönni a barátaimmal ezeken az első keddeken. Soha nem gondoltam volna, hogy Buza Péter vezérletével újra tudjuk indítani a Budapest folyóiratot - de igen boldoggá tesz, hogy sikerült. Néha azt álmodom, hogy egy pók vagyok, nyolc lábammal egy-egy érdeklődési területen állok: történelem, építészet, műemlékek, szociológia, vendéglátás, fotográfia, design, internet. Budapest-könyvem révén mindegyik területen új barátokat találtam.
Szenvedélyemmé vált a város népszerűsítése külföldieknek. Beutaztam sok országot, (kedvenc városaim Amsterdam, Párizs, Velence, New York), lett volna alkalmam külföldön dolgozni, de Budapest sosem eresztett. Zuglóban nőttem fel, aztán laktam a Józsefvárosban, Angyalföldön, sokáig az Ólipótvárosban, 2006 óta Újlipótvárosban élek. Budán csak nagyon rövid ideig laktam, nem is tudtam megszokni. Egész Budapest a szűkebb pátriám, hasonlóan ahhoz, ahogy magyarként egész Európát tekintem hazámnak.
"Élvezem, hogy turista lehetek Budapesten"
Önálló kötetei
Mark Twain világa. Európa, Bp. 1982. 269 o.
Oscar Wilde világa. Európa, Bp. 1989. 288 o.
Budapest: A Critical Guide. Park/Officina Nova, 1989, Park, 1991, 92, 2005., 2007., 2011. Corvina, 1997, 1998., 2001, 2005., 2007., 2011..
Budapest: Ein kritischer Reiseführer. Park, Bp. 1989., 1991., Corvina, 1997, 1998., 2001, 2005., Park 2009.
Budapest: Una Guida Diversa. Officina Nova, 1991.
Budapest, ma ville. Le guide de flâneur. Corvina Publishers (in cooperation with Institut Français), 2001., 2006.
Nagy Budapest Könyv. Corvina/Városháza, 1998, 2001.
35 Secrets of Budapest (Studio Metropolitana Budapest, 2009, 47. o.)
Budapest Könyv, avagy Simplicissimus szerint a világ (Park Könyvkiadó, 2012, 2013, illusztrálta Felvidéki András, 520 oldal; 2013-as kiadás, 520 oldal)
A Lánchíd, mai fénytörésben (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, 2013, 68 o.)
Cikkek, tanulmányok
Miss Watson Jimje: Egy irodalmi dialektus fordításához. Az Angol Tudományos Diákkör Évkönyve, ELTE Angol Tanszék, Bp. 1976., pp. 219-256.
The Lie As Tall tale in „Huckleberry Finn”. Az Angol Tudományos Diákkör Évkönyve, ELTE Angol Tanszék, Bp. 1977., pp. 252-290.
English Loanwords in Modern Greek Fiction. In: Homonoia, No. 2, 1983, Dept. of Greek, Budapest Univ., pp. 146-177.
Rétro et ringard. In: Budapest, Danube Blues, Autrément, Octobre, 1988, pp. 80-85.
A boire et a manger. In: Budapest, Danube Blues, Autrémemt, Octobre, 1988, pp. 150-157.
Waandeling door Budapest. In: Transfer, Amsterdam, Juni 1990, pp. 16-25. (holland nyelven).
The Spirit of the City. In : Matrix, Montréal, Number 34, pp. 64-70.
L'histoire de mon Pot-au-feu. In: Belvédere, Paris, Octobre/Novembre 1991, pp. 96-100.
The Concise Egghead Guide to Budapest, Budapest Review of Books, 1992-2001.
Entry on „Budapest”, Encarta Digital Enyclopaedia, 1999.
Lengyel Péter: Macskakő. 2000., Mcmxciv (1994) május, 53-60. o.
Wo sind all die Eggheads hin? Über die Budapester Intellektuellen (In: „Perspektiven Metropolitaner Kultur, herausgegeben von Ursula Keller, edition suhrkamp, 2000.
Before and After. (Scenes of Budapest —photos of Imre Benkő.) Harvard Design Magazine, Winter/Spring 2001. pp. 31-43.
Resurrecting Budapest Photographer Manó Mai and his Studio/Home. In: Photography and Research in Austria
Vienna, the Door to the European East. Dietmar Klinger Verlag, Passau, 2002. pp. 57-67.
Nagy szavak egy minimalista díszletről. Színház, 2002 februrár, 6-7. o.
Előszó az “A Shabby paradise: Contemporary Hungarian Theatre” című kötethez, Magyar Színházi Intézet, 2004.
Eligazodás és eligazítás. A fenntartható virágzás programja a főváros kultúrájában. Budapesti Negyed, 28. (2002/2., „Budapest-dilemmák”)
Mi az a Wikipedia? ...és hogyan lehetne a Budapestről szóló tudás központjává tenni?, Budapest, 2006/11
Mi az a Wikipedia? ...és hogyan lehetne a Budapestről szóló tudás központjává tenni? (Avagy gyorstalpaló tanfolyam, wikipedista-jelölteknek), Budapest, 2007/2.
A „Hottest Cool Spot” múltja és jövője. Budapesti Negyed 56, 2007/2
Budapest krónikája. Budapest, 2008/5, p. 39.
Egy 135 éves város titkai (35 plakát az 1-es és 2-es metró vonalán, Promix Kft, Budapest, 2008 november - december.)
Egy 135 éves város titkai. (Plakátsorozat a 2-es és a 3-as metróban), http://www.karpatbox.hu/135/titkok.html
Simplicissimus Budapestje (2009 január-, állandó rovat a Budapest folyóiratban)
