Tamás Ervin
"Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végeztem, és újságíróként először a Pest megyei Hírlapnál, majd a Tükör-nél dolgoztam, utána lettem a Népszabadság szegedi, majd pécsi tudósítója.
A rendszerváltás szele emelt magasabb beosztásba, s szerencsére mindig azzal foglalkoztam, illetve azzal kerestem a kenyeremet, ami a szenvedélyem is. Több szociográfiám, riportkötetem jelent meg az elmúlt években. Riportok a korábban évenként kiadott Írószemmel című kötetekben – a riportkönyvek címei: Búcsú a cigányteleptől, illetve Szerződő feleim, az akkori időkben „forradalmi újításról”, a szerződéses vendéglátásról, amely fölváltotta a gebines rendszert.
Miután főszerkesztő-helyettes lettem, nem nagyon volt időm sem riportot, sem mást írni, de négy éve igyekszem a kihagyást bepótolni. 2010-ben, mint a Népszabadság főszerkesztő-helyettese mentem nyugdíjba, de azóta is rendszeresen ott, elvétve a Magyar Narancsban és az Élet és Irodalomban publikálok. 2005-ben az írott sajtó kategóriában Príma Primissima díjat kaptam, volt Táncsics-díjam, de azt tavaly – Szaniszló Ferenc kitüntetése miatt – visszaadtam."
